Lábujjhegyen járás és a tapintás | Texturált talpbetétek mint kezelési lehetőség?

A gyermekkori lábujjhegyen járás a járástanulás normális szakaszának tekinthető, azonban ha a gyermek 3 évesnél idősebb korában sem a sarkával érinti először a talajt, az probéma.

Williams és munkatársai (2010) szerint a gyermekek átlagosan 7%-ánál fordul elő lábujjhegyen járás.  Minden lábujjhegyen járó gyermeket meg kell vizsgálni, a járásmintázat orvosi okainak feltárására.

A lábujjhegyen járás leggyakoribb okai közé tartozik:

• • Equinus (a boka dorziflexiójának strukturális korlátozottsága).
  • Felső motoros neuron trauma (agyi bénulás).
  • Neurogén tényezők (autizmus)

De mi van akkor, ha a fenti lehetséges okok mindegyike kizárt?

Mi lehet a lábujjhegyen járás kiváltó oka?

Itt jön a képbe az idiopátiás lábujjhegyenjárás (ITW) diagnózisa. Az ITW azt jelenti, hogy nincs ismert oka a gyermek ilyetén járásmintájának (a sarokleütés hiányának a kezdeti földetéréskor).

A lábujjhegyen járás kezelési lehetőségei

Ha a gyermek lábujjhegyen járásának nincs ismert oka, az megnehezíti a kezelési lehetőségeket. Az ITW esetében a legtöbb orvos a boka mobilitására összpontosít, mint a leginkább kezelhető lehetőségre.

Ez azt jelenti, hogy az ilyen gyermekek kezelési lehetőségei a következők:

• • Fizikoterápia és manuális mobilizáló munka
  • Nyújtás és éjszakai sínezés
  • Botox injekciók a vádliba
  • Achilles-ín-hosszabbítás

Mindezeknek a kezelési lehetőségeknek vannak hátrányai, beleértve a bőrirritációt, a együttműködési készséget, valamint a fertőzés és a hegesedés invazív kockázatát. A szakemberek most új kezelési lehetőségeket keresnek ezeknek a gyermekeknek. Olyan kezelési lehetőségeket, amelyek egyszerűek, nem invazívak és az alanyok jobb együttműködő készségével járnak.

Új kezelési lehetőségek ITW esetén

Dr. Cylie Williams, az ausztráliai Monash Egyetem kutatója olyan új kezelési lehetőségeket kutat, amelyek kifejezetten a tapintási ingerekre irányulnak ezeknél a gyermekeknél. A javaslat szerint a talpon keresztül történő taktilis bemenet megváltoztatásával a neurológiai bemenet is megváltoztatható, és így potenciálisan befolyásolható a járásmintázat.  

Dr. Williams kezdeti vizsgálódásai e témában az egésztest-vibrációhoz (WBV) kapcsolódtak. Korábbi kutatásai során különböző vibrációs küszöbértékeket figyelt meg az idiopátiás lábujjhegyen járók és a normális sarok-lábujj járással rendelkező gyermekeknél. A WBV előnyei ígéretesek e gyermekpopuláció számára, azonban az egyetlen hátránya, hogy a hatás rövid távú, átmeneti, és olyan WBV-platformot igényel, mint például a Power Plate.  

Dr. Williams egyéb taktilis stimuláló módszerek után kutatva talált rá a Naboso Neuro Talpbetétre. 2019 elejétől kezdve Dr. Williams a Naboso talpbetétek hatását kutatja, mint az ITW egyszerű, nem invazív kezelési lehetőségét. 

Az érzékelést kereső gyermekek

A Naboso technológia és szenzoros termékeink feltalálójaként természetesen azok a gyermekekkel foglalkozom, akik érzékelést keresők és igyekszem megfigyelni a Naboso talpbetétek és matracok kezelésükben betöltött szerepét, illetve azt, hogy milyen hatással lehetnek ezek a termékek a gyermekek viselkedésére és mozgásmintáira.

Lane és munkatársai (2009) az autista gyermekeknél a szenzoros feldolgozási zavarok három fő típusát azonosították:

• • Érzékszervi túlérzékenység (a fül eltakarása a hangos zajokra, korlátozott ételpreferenciák).
  • Érzékszervi alulreagálás (a fájdalomra való reagálás elmaradása).
  • Érzékelést kereső (ringatózás, kézcsapkodás, zajkeltés)

Az autizmus, a szenzoros feldolgozási zavarok és a lábujjhegyen járás közötti összefüggés miatt izgalmas terület a Naboso lehetséges alkalmazási területeként. Ahogy az ITW és a taktilis bemenet körüli kutatások tovább folytatódnak, remélhetőleg új adatokat tudunk majd megosztani a témában.  

Addig is arra bátorítunk minden szakembert, aki ITW-s gyermekekkel dolgozik, hogy fontolja meg a Naboso talpbetétek és a Naboso stimuláló szőnyegek lehetséges szerepét a kezelés során. 

Felhasznált tudományos munkák:

Lane, Alison et al. (2009) Sensory Processing Subtypes in Autism. J Dev Autism Disorder 40: 112 – 122.
Williams, Cylie et al. (2010) Idiopathic Toe Walking and Sensory Processing Disorder. J Foot and Ankle Res  3: 16