A biomechanikán túl | A lábfájdalom kezelése talpi idegstimulációval

Szeretném, ha elképzelne egy emberi lábat. Most képzeljünk el egy mezítláb álló, majd mezítláb járó embert. Látja, ahogy a lábfej a talajra ütközik, és az ütközés hatására meghajlik, hogy aztán néhány milliszekundummal később újra stabilizálódjon és ellökődjön?

Gyakran, amikor az emberi mozgásra gondolunk, nem tudunk nem az ízületek mozgásának és az izmok összehúzódásának gondolatára gondolni. Vagy a lábműködés esetében gyorsan a lúdtalp, a magas boltozat, a pronáció és a szupináció mechanikájára gondolunk. Ha azonban mélyebben belemerülünk az emberi mozgás tudományába, akkor rájövünk, hogy többről van szó, mint ami első látásra látszik.

A lábműködés két oldala 

Amikor az EBFA Global színeiben tanítok, vagy a pácienseimnek beszélek, mindig hangsúlyozom, hogy a lábműködésnek (és a diszfunkciónak) két oldala van – a biomechanikai és a neuromuszkuláris. Mindkettő fontos szerepet játszik a lábműködésben, ami azt jelenti, hogy mindkettőt figyelembe kell vennünk – a lábfájdalmakat kizárólag csak az egyik rendszer szem előtt tartásával kezelni eleve hibás.

A legtöbb lábgyógyászati orvosi iskolában a lábműködést és a láb patológiáját kizárólag a biomechanikai szemszögből tanítják. Ez azt jelenti, hogy minden páciensnél megvizsgálják a láb mobilitását, és azt mondják neki, hogy álljon statikusan, hogy így meghatározhassák a boltozat magasságát és a lábfej típusát. Ezen, pusztán biomechanikai értékelés és lábosztályozási rendszer alapján határozzák meg a beteg sérülésének okát és a kezelési protokollt. A kedvenc kezelési ajánlások közé tartozik a mozgásvezérelt lábbeli és az egyedi ortézis. Mindkettőt a biomechanika szabályozásának – és ezáltal a lábfájdalom csökkentésének – reményében írják fel.

A biomechanikán túl

A lábműködés másik oldala a neuromuszkuláris szemszög, amely integrálja az érzékszervi stimuláció és a fasciális rendszerek tudományát. A neuromuszkuláris funkció esetében minden páciensnél megvizsgálják a talpi mechanoceptorok érzékenységét, valamint a talp és a core izom közötti koaktivációs mintákat. A minimális lábbeli, a myofasciális lazítás, a légzési minták és a proximálisabb kompenzációs minták szerepét mind figyelembe kell venni.

Tehát melyik a célravezetőbb megközelítés?  Nos, ez attól függ. Bizonyos esetekben a biomechanikai szabályozás mellett szólnak az erősebb érvek, míg más esetekben inkább az érzékszervi oldal mellett.  Ez azt jelenti, hogy valójában a két megközelítés közötti házasság az, ami a legjobb eredményt biztosítja a páciens számára.

Érzékszervi stimuláció a lábfájdalomban

A praxisom és a podiátriai karrierem arra épül, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az érzékszervi stimuláció milyen fontos szerepet játszik a lábműködésben és a lábfájdalomban.

Minden egyes lépésünkkel vibráció formájában ütőerők lépnek be a lábfejbe. Ez a rezgő zaj stimulálja a lábfej egyedi mechanoceptorait, és a lábfej intrinzik (kis) izmainak összehangolt összehúzódásain keresztül koordinálja az ütőerők terheléselosztását. Ez az együttes összehúzódás a lábfej merevítését vagy erősítését eredményezi.

Olyan kutatók, mint Nigg et al. és Robbins et al. közvetlen kapcsolatot mutattak ki a talp érzékszervi ingerlése és az intrinsic (kisizomi) izomerő között, arra a következtetésre jutva, hogy az egyik szükséges a másikhoz. Ez azt jelenti, hogy ha a lábbelink vagy az ortézisek elzárnak minket az érzékszervi bemenettől – mint ahogy ez a párnázott lábbelik esetében történik -, akkor ez valójában gyengítheti a lábunkat, ami hajlamossá tesz bennünket a talpi fasciitis, az Achilles-ínhüvelygyulladás és a túlterhelésből származó törések kialakulására.

A vibrációs stimuláción túl

A vibrációs stimuláció rendkívül fontos érzékszervi ingerlés, amely a lábunkba jut, azonban nem ez az egyetlen ingerlés. Egy másik fontos ingerület a lábunk azon képessége, hogy meghatározza a textúrát, és hogy egy felület érdes vagy sima. Ez az információ segít fenntartani a dinamikus egyensúlyt (gondoljunk csak a jégen járásra).

Nézzük meg a Merkel-féle tapintókorongokat. Ezek a felszíni érzékelőidegek az úgynevezett 2 pontos különbségtétel meghatározására szolgálnak, ami aztán az idegrendszerben egy felület érdességére vagy textúrájára utaló információvá alakul. A járófelületi textúra és a talpbetét textúra jelenleg a legvizsgáltabb területek a talpstimulációval, a testtartással és a járással foglalkozó szakemberek között. Az alkalmazási lehetőségek ígéretesek: a Parkinson-kórban vagy SM-ben szenvedő betegek csökkent mediális oldalsó kilengésétől kezdve az agyrázkódást elszenvedett sportolók prefrontális agykérgi aktivitáscsökkenéséig!

Az egyik terület, amelyre az érzékszervi stimuláció és a lábfunkció tekintetében véleményem szerint nem összpontosítottak: a lábfájdalom. Én azon dolgozom, hogy ezen változtassak és felhívjam a figyelmet a szenzoros stimuláció és a lábfájás közti összefüggés fontosságára, alkalmazási lehetőségeire.

Ahogy korábban említettük, a talp érzékszervi stimulációja a láb intrinzik izmainak összehúzódásához vezet. Az intrinzik izomösszehúzódás azonban nem csak a lentről érkező ütési erők csillapításában játszik döntő szerepet, hanem bizonyítottan növeli a medialis boltozatot és a core izmokban koaktivációs összehúzódásokat hoz létre.

A texturált talpbetétek fejlődése

2017. októberében a Naboso Technology piacra dobta az első kereskedelmi forgalomban kapható texturált talpbetétet! A Naboso Technology lényegében az érintés tudományának eredményeit és a texturált talpbetétekkel kapcsolatos több éves kutatási vívmányokat vitte piacra, új reményt adva a lábfájós embereknek.

Photo by Debby Hudson on Unsplash

34 000 Ft
7 500 Ft

Egyéb termékek

Sensory Stick

34 000 Ft

Egyéb termékek

Neuro Ball

10 900 Ft
-25%
21 750 Ft
-25%
18 000 Ft

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Sütiket használunk az oldalunk megfelelő működésének biztosításához, a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi média funkciók felkínálásához és az oldalunk látogatottságának elemzéséhez.